Beton készítése hagyományos vagy modern módszerekkel?
Vannak, akik még nagyapáiktól tanulták meg a betonozáshoz szükséges hozzávalók mennyiségét és bekeverésének módját, azonban napjainkra már rengeteg beton recept és alapanyag hozzáférhető, elég csak a készbetonra gondolni, amelyhez elegendő vizet locsolni. A házi beton készítése során azonban kicsit pontosabban kell összemérni az alapanyagokat, hiszen az arányok nem csak az elkészült beton minőségét befolyásolják, de lehet, hogy feleslegesen adunk ki több pénzt rá. Fontos felmérni, hogy milyen célból készül majd a betonplacc és milyen terhelésnek lesz kitéve, hiszen ez alapján kell majd megválasztani az arányokat is beton készítés során. A belső- és külső behatások sem elengedhetetlenek tervezéskor, ugyanis nem mindegy, hogy mennyire van kitéve esőnek, fagynak, napsugárzásnak vagy terhelésnek.
Mindenki tisztában van vele, hogy a beton három fő komponensből áll: homokos sóder, cement és víz. Ehhez jöhetnek még kiegészítésképpen adalékanyagok, amelyek segítenek javítani a minőségen (fagyállóság, vegyszerállóság, vízzáróság).
Átlagos összetétele szerint körülbelül 65%-nyi homokos sódert (fele homok, fele sóder), 20%-nyi cementet és 15%-nyi vizet érdemes használni.
Azonban ez a feltételekhez mérten változhat a beton készítése során. Lehetőség szerint minél kevesebb vizet (de a szükségesnél semmiképp sem kevesebbet) használjunk fel. Ez befolyásolja ugyan a bedolgozhatóságot, azonban gyengébb minőségű betont eredményez. Másik mellélövés lehet a sok víz és sok cement kombinációja, amelyben a nehezebb kavicsok egyszerűen elmerülnek beton készítés alkalmával. Meg kell említeni, hogy az alapanyagok tisztasága elengedhetetlen az optimális kötéshez: a sóder nem lehet földdel szennyezett (vagy bármilyen fekete részecskével), illetve vízből is csak tiszta ivóvizet szabad felhasználni a folyamat során.
A hagyományos lapátos adagolási módszert pedig sajnos-nem sajnos, de itt az ideje elfelejteni, ugyanis amellett, hogy pontatlan, a szükségesnél több cementet használ fel, ami felesleges pénzkidobás. Egy egyszerű mérleg és egy nagyobb vödör segítségével sokkal eredményesebben ki lehet mérni a beton készítés alkotóelemeit. Több vödör használatával akár külön is mérhetők a száraz alapanyagok a víztől, így tisztán maradnak a keverők.
Plusz egy jótanács a mértékegységekhez: míg a keverék elkészül, az alapanyagokat tömeg szerint kell összemérni, azonban a kész betonnal már m3-ben kell számolni.
Kis mennyiséghez általában elég a vödrös keverés is
Milyen eszközök szükségesek a házi betonozáshoz?
Mielőtt nekikezdenénk a munkálatoknak, elengedhetetlen beszerezni a beton készítés főbb szerszámait és eszközeit, hogy gördülékenyen haladjon a munka.
- Kisebb munkálatokhoz elegendő vödörben összekeverni az alapanyagokat, amelyet kézzel is elvégezhetünk, ez azonban nagyobb területekhez szükséges beton készítése kézi keveréssel kivitelezhetetlen. Észszerűbb, gyorsabb és sokkal-sokkal kevésbé fárasztó a betonkeverők használata, amelyekbe kimérést követően egyszerűen belapátoljuk az összetevőket és az erőfeszítés nélkül bekeveri nekünk. Manapság még a házi betonozást sem kezdik el betonkeverők nélkül, hiszen könnyedén és költséghatékonyan lehet kölcsönözni őket, használatuk pedig hamar megtanulható.
- Egy talicska megléte is nélkülözhetetlen, különben miben szállítanánk a sódert vagy a cementet a keverőig? A betonkeverőhöz pedig biztosítani kell megfelelő áramellátást, hogy zavartalanul működhessen a munka során.
- A keverék összeállításához ugyan adagolhatjuk a vizet a mérővödörből, viszont sokkal egyszerűbb és kényelmesebb megoldás, ha ezt slaggal tesszük. A szétterített beton nedvesen tartásához úgy is szükség lesz rá, ezért jobb előbb beszerezni, mint később kapkodni érte, illetve ehhez elegendő vízellátás kell, hogy társuljon.
- A beton készítés elengedhetetlen mozzanata a tömörítés, hiszen az a cél, hogy minél tömörebb és ellenállóbb legyen a felület, ha megszilárdul. Ehhez szükségesek a megfelelő tömörítő és tömörítést segítő eszközök.
- Mindemellett azt sem szabad félvállról venni, hogy a friss beton pH értéke igen magas, ami maró hatású, így bőrrel érintkezve könnyedén égési sérülést, bőrpírt és irritációt válthat ki. Éppen ezért a megfelelő védelem nélkül nem szabad elkezdeni betonozni, így a védőruha, védőkesztyű és gumicsizma használata kötelező!
Betonkeverő vásárlás Betonkeverő bérlés
Betonkeverő nélkül nem érdemes nagyobb munkálatokba fogni
Környezeti hatások befolyásoló tényezői beton készítése során
Vannak olyan időjárási jelenségek, amikor szinte lehetetlen – vagy csak nagyon nehéz – a beton készítés, hiszen figyelembe kell venni annak kötési tulajdonságait. Például abban a pillanatban, ahogy víz éri a cementet máris elkezdődik a hidratációs folyamat és hő keletkezik. Ezért is kell folyamatosan locsolni a szétterített betont, hogy pótoljuk a kipárolgó nedvességet. A nyári tűzforróságban azonban ez a reakció meglehetősen felgyorsul, így a beton is villámgyorsan be kell dolgozni mielőtt megkötne.
Télen, fagyban szintén többször is meg kell gondolni, hogy érdemes-e belekezdeni a betonozásba, ugyanis ezt szinte lehetetlen megoldani házilag, pláne nem olcsón. Speciális fagyálló adalékanyagot kell a frissbetonhoz adagolni, valamint a kötés időtartama alatt melegíteni, fűteni kell a felületet, ami borzasztó macerássá teszi a kivitelezést.
Az esőben történő betonozást is meg kell említeni, ugye egyértelmű miért kifejezetten rossz ötlet? A kültéri, fedetlen beton készítése során mindenbe belehullik, átnedvesíti, felhígítja, így nem csak idő-, hanem alapanyag pazarlásnak is minősül. Érdemes megvárni vele a napsütéses időt.
Az aljzattal is foglalkozni kell a frissen kikevert beton telepítése előtt, hiszen a talajnak ’tisztának’ kell lennie, azaz nem tartalmazhat növényi maradványokat vagy bármilyen szerves anyagot. Beton készítés előtt minden ilyesmit el kell távolítani és megfelelő kavicsággyal előkészíteni a területet, hogy stabil és tartós végeredményt kapjunk.
Gyakori hibák a bedolgozás során
A beton készítése nem csak a szükséges eszközök beszerzésén alapul, nagyon fontos a megfelelő tervezés is, hiszen a kötőanyag nem fogja megvárni a másnapot. Ennél fogva mindig meg kell határozni (nagyobb területek esetén releváns) azt a bebetonozni kívánt mennyiséget, amely egy nap alatt (vagy a meghatározott időszakban) befejezhető. Törekedni kell rá, hogy ez be is legyen tartva, hiszen be lehet iktatni szükség esetén munkahézagot, azonban ez plusz munkát fog eredményezni a beton készítése során. Ilyenkor betonvasalással lehet a rétegeket összeilleszteni, máskülönben megjelennek a nem kívánatos dilatációk (a beton szilárdulása során a húzóerő generálta repedések), valamint süllyedéskülönbség is jelentkezhet az eltérő terhelés hatására a már kész darabok között. Ebből következik az úgynevezett ’frisset frissre elv’, amely azt mondja ki, hogy az egymásra kerülő betonrétegek akkor fognak csak összekötni, ha az alatta fekvő réteg még nem szilárdult meg. Végezetül pedig a beton készítése és szétterítése alkalmával nem szabad egy méternél magasabbról lezúdítani a kötőanyagot, mert a szemcsék képesek az úgynevezett ’szétosztályozódásra’, ami egyenes úton vezet a darázsfészkes beton kialakulásához a tömörítés ellenére is.
A rétegek megfelelő bedolgozását nem szabad elnagyolni
Tömörítés és utókezelés a beton készítés során
Bármennyire körültekintően járunk el a beton készítés és szétterítés során, buborékok mindenképpen maradnak az elegyben. Ezektől szerencsére könnyedén meg lehet szabadulni egy tűvibrátor segítségével, de a kézi döngölő is jó választás lehet, a lényeg hogy megfelelően legyen tömörítve a beton.
A beton készítés utolsó, de szintén nagyon fontos szakasza a megfelelő utókezelés, hiszen a felület nem száradhat ki, ugyanis a zsugorodás során a legjellemzőbb a repedések (dilatációk) megjelenése. Az elpárolgó nedvesség pótlásával és a megfelelő hőmérsékleten tartással szép végeredményt kaphatunk, ezt elősegíti egy fóliaterítés is, illetve szükség esetén a megfelelő árnyékolásról is gondoskodni kell.
Szerezze be tőlünk a szükséges eszközöket!
Betonkeverő vásárlás Betonkeverő bérlés
